... amelyeken több mint 43.000 fő vett részt. Országszerte összesen 690 napnyi nemzetközi konferencia zajlott, melyek résztvevőinek száma átlagosan meghaladta a 269 főt, átlagos időtartamuk 4,3 nap volt. A hazai MICE (Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions) iparág az ország turizmusának egyik fontos szegmense. A globális válság hatásai ezen a területen is érzékelhetőek, de az elmúlt hónapok adatai rendkívüli bizakodásra adnak okot.

Hosszabb konferenciák és több konferencia résztvevő, mint a gazdasági válság előtt!

2010. első félévében a Magyar Kongresszusi Iroda partnerei által szolgáltatott információk alapján, 160 db, az ICCA nemzetközi szervezet kritériumainak megfelelő konferenciát rendeztek Magyarországon. Ezek közül a legtöbb megrendezésére március 1. és május 31. között került sor, ez az összes rendezvény 70%-át jelenti. 2010. első félévében összesen 690 napnyi nemzetközi konferencia zajlott Magyarországon, amelyek átlagosan 4,3 napig tartottak. (Nemzetközi konferenciák átlagos időtartama 2008. I. félév: 3,5 nap; 2009. I. félév 3,4 nap.) A nemzetközi konferenciáknak közel a fele (45%) 2-3 napos volt, de jelentős százalékkal bír a 4-5 napos (32%) rendezvények száma is. Az év első felében lezajlott 160 nemzetközi konferencián több, mint 43.000 fő vett részt.

A 2010 I. félévében regisztrált résztvevők száma nemcsak 2009. I. félévének adatait haladta meg (+76%), hanem 2008 azonos időszakához képest is növekedést mutat(+18,8%). A németek, britek és franciák „konferenciáztak” legtöbbet hazánkbanA nemzetközi konferenciákon résztvevők 84,9%-a külföldről érkezett, míg 15,1%-uk magyar volt. Egy-egy nemzetközi rendezvényen átlagosan 12 ország képviseltette magát.A korábbi évekhez hasonlóan a magyarokon kívül Németországból (74%), Nagy-Britanniából (72%) és Franciaországból (54%) érkeztek leggyakrabban hazánkba nemzetközi konferenciákra.

A középmezőny nemzetei – amerikai, olasz, holland, osztrák,spanyol, cseh és lengyel – közel azonos gyakorisággal képviseltették magukat a nemzetközi konferenciákon. A fenti nemzeteken kívül még Skandináviából, Dániából, Portugáliából, Ukrajnából, Horvátországból, Görögországból, de Kínából és Törökországból is érkeztek résztvevők a nemzetközi konferenciákra. A legnépszerűbb hónap az április volt2010. I. félévének legsikeresebb hónapja egyértelműen az április volt 40 db konferenciával.

A konferenciák számát hónaponként vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az idei adatok június kivételével túlszárnyalták, sőt helyenként meg is duplázták a 2009. I. féléves adatokat (február: 225%, március: 121%, április: 200%, május: 173%). Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a vidéki helyszínek. A korábbi évek tendenciáját követve 2010 első félévében is Budapesten került megrendezésre a legtöbb nemzetközi konferencia (79,4%). A fővárost Pécs (6,3%), Sopron (3,1%) és holtversenyben Balatonalmádi, Debrecen, Szeged követte, de Győrött, Kecskeméten, Székesfehérváron és Veszprémben is szerveztek nemzetközi rendezvényeket. A felsorolt települések mellett új konferenciahelyszínként Sárvár és Fehérvárcsurgó is megjelent a palettán a vizsgált időszakban. Ígéretesnek tűnik az a tendencia, hogy a vidéki helyszínek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és így egyre több alkalommal adnak otthont nemzetközi konferenciáknak.

Az elmúlt év azonos időszakához képest, ez az arány 3,2%-kal nőtt.Továbbra is szállodákban rendezik a legtöbb konferenciátA rendezvények helyszínét tekintve a szállodák továbbra is tartják vezető pozíciójukat, sőt az előző évekhez képest tovább növelték előnyüket. Januártól júniusig a nemzetközi konferenciák 84,4%-a valamely magyarországi szállodában került megrendezésre. A fennmaradó rendezvények 7,5%-a kongresszusi központban, 4,4%-a pedig egyetemen zajlott.

Továbbra is belföldről érkezik a legtöbb megrendelés. A Magyarországon zajlott nemzetközi konferenciák megrendelőinek nemzetiségi vizsgálata azt mutatja, hogy továbbra is a magyar megrendelők állnak az élen, és arányuk 2009. I. félévéhez képest, mintegy 5%-kal nőtt. A külföldi megrendelők közül a britek (10,6%), franciák (7,5%) és a németek (6,9%) vannak többségben. A megrendelők sorába új szereplőként lépett be Málta, Svédország és Hollandia. A megrendelők típusa alapján a legnagyobb százalékban külföldi cégeket (28,6%) találunk a nemzetközi konferenciák megrendelői között.

A külföldi (13,6%) és magyar szervező (13%) irodák aránya szinte teljesen megegyezik egymással. Jelentős részesedéssel bírnak a magyar vállalatok is a maguk 11,7%-ával. Ezen kívül érkeztek még megrendelések európai szövetségektől (9,7%) és világszövetségektől (közel 4%), valamint alapítványoktól, egyesületektől, oktatási és költségvetési intézményektől is.A legtöbb konferenciát még mindig orvosi témában rendezikA nemzetközi konferenciák típusát tekintve a legtöbb konferencia, akár 2009. I. félévében, továbbra is orvosi (28%) témájú volt, illetve jelentős százalékot képviselnek a gazdasági (20%) és egyéb (18,8%) témakörök is. Az utóbbi kategóriában igen széles a skála; politika, sport, vallás és divat is szerepelt a partnereink által adott válaszokban.

A kutatás eredményeiből készített részletesebb összefoglaló (összefoglaló táblázatokkal, grafikonokkal és az egyéb rendezvényekről szóló információkkal is kiegészítve) a Magyar Kongresszusi Iroda honlapján, a www.hcb.hu oldalon, a Háttéranyagok/Tanulmányok menüpontban található meg.