A fellépők, a bevétel és az önkéntesek mellett a fesztiválok szervezőit is egyre jobban érdekli a „karbonlábnyom” – vagyis az, hogy a rendezvény megszervezése, lebonyolítása mennyivel gyorsítja a klímaváltozást, mennyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár.A Greener Festivalhoz és Youtope-hoz hasonló szervezetek segítenek a szervezőknek, és ...
... erőfeszítéseiket díjakkal is elismerik. A Greener Festival „fenntartható rendezvényeket szervező cégként” indult öt éve, ma pedig az ebbe az irányba induló rendezvények szervezőit segíti világszerte. Claire O’Neill, Ben Challis és Luke Westbury mellett önkéntesek segítenek. Ahhoz, hogy egy rendezvény a „zöldebb” vagy a „kiemelten zöld” minősítést elérhesse, hatvan pontból álló, szemétkezelést, vízgazdálkodást, közlekedést és áramfelhasználást firtató lista elemeinek kell megfelelnie.
– Ausztrál, amerikai, európai és még dél-afrikai fesztiválok is jelentkeztek, úgy tűnik, a kezdeményezésünk valóban átlépi a határokat – mondja Claire O’Neill. A szervezet idén már több mint negyven fesztivállal foglalkozik, és azt mondják, az idő és a pénz áll legtöbbször a zöld kezdeményezések útjába.
– Év elején még mindenkinek rengeteg ötlete van, ahogyan azonban az idő telik, egyre inkább arra fókuszálnak, hogy összeálljon a műsor – mondja Claire. Egyben azt tanácsolja, nevezzen ki minden fesztivál egy felelőst, aki a zöld célokért dolgozik; az alcsony büdzsé ebben nem akadály. – Lehet, hogy sokba kerül napelemeket vásárolni, de vannak olyan ötletek, amelyek pénz takarítanak meg, sőt, pénzt csinálnak – állítja Claire O’Neill.
A Download fesztiválon például letéti díjat kellett fizetni a poharakért – ez profitot is generált, mert volt, aki nem vitte vissza a poharát. Mások összegyűjtötték az elhagyott poharakat, hogy így keressenek némi pénzt. A „karbonlábnyom” legnagyobb része a közlekedés. A Roskilde abban a szerencsés helyzetben van, hogy saját vonatállomása van, de Glastonbury már nincs ilyen helyzetben. Ennek ellenére céljuk volt, hogy a közel 180 ezer látogatójukból legalább 40 ezer busszal érkezzen. – A döntés úgyis mindig a fesztiválozóké – legyen szó akár a szemétkezelésről, akár a közlekedésről – mondja Claire.
Zöld tippek 1 Utazzunk tömegközlekedéssel, vagy töltsük meg teljesen az autókat! 2 Minél kevesebb szemetet „termeljünk”, és szelektíven gyűjtsük! 3 Vigyünk újratölthető palackot!
Marie Á Rogvi, a dániai Roskilde fesztivál Zöld Lábnyomok kampányának vezetője
Miről szól a kampány? – A tavalyi üzenet az volt, hogy ha mi magánemberként lépé- seket teszünk egy zöldebb világért, akkor megkövetelhetjük ezt a politikusoktól is.
Idén mi a cél? – A szemétkezeléssel foglalkozunk: kevesebb szemetet akartunk termelni, és ahol lehet, szelektíven gyűjteni. Minden évben letéti díjasak a poharak és a fémdobozok a fesztiválon, a legtöbb bevétel pedig humanitárius szervezetekhez folyik be ebből.
Egy „zöld” kempingterületet is felavattak. Ez mit jelent? – Akkor lehet itt sátrazni, ha három „zöld lépést” megtesz az ember. Karbonsemleges zuhanyzó, ledes világítás és sok szelektíven gyűjtő kuka van itt.
Közösséget is szeretnének szervezni a fesztiválon a zöld gondolatok mentén. Hogyan? – Klímához és környezethez köthető tevékenységekkel. Ruhacsere-lehetőség, helyi és vegetáriánus ételkínálat mellett megnézhetjük, hogyan lesz a szemétből energia, vásárolhatunk biológiailag lebomló palackokat, zsebhamutartót a cigarettánkhoz, és biciklin tekerve tölthetjük fel a mobilunkat. |