De mit is takar a molekuláris konyha? Eredetileg a Max Planck Intézet fizikusai, kémikusai és séfek kutatták a főzés közben lezajló fizikai és kémiai folyamatokat, megfigyelték az egyes alapanyagok ízét, állagát és más tulajdonságait. A molekuláris konyha mesterei ezekre az ismeretekre támaszkodva az ételeket „szétbontják”, majd újszerű módon összeállítva ötletes, bizarr, különleges fogásokat kreálnak.

Például ha a mártásainkat kálcium-kloridba csöpögtetjük, kis, kaviárszerű gömböket kapunk, de ugyanezzel az eljárással készíthetünk a lágy tojás sárgájához megszólalásig hasonló ételt is, mely a szánkban folyékony halmazállapotúvá válik. Egy molekuláris remekmű, a kaviár állagú kávé elkészítéséhez nátrium-alginátot, míg a kibertojáshoz sárgarépa, kókusztej és karfiol mellett agarzselét kell használnunk. Bármilyen zöldség- vagy gyümölcsléből gyönyörű habot kapunk, ha némi szójalecitint adunk még hozzá, ami megtartja az állagát.